Már láthattuk előadásokban és hallhattunk is róla. Itt pedig le van írva mi is az. A Kaleido színpad két előadásában: Rosetta diabolóbemutatójában és a Diaboló párbajban láthattuk. Mellékesen: Rosetta Passel a diaboló világbajnok.
A diaboló egy zsonglőr eszköz, eredete a 4000 évvel ezelőtti Kínára nyúlik vissza. A krónika szerint maga Napóleon is diabolózott. Ilyen történelmi pályafutás után mára egy tökéletesített, műanyagból és fémből készült változattal találkozhatsz a cirkuszi porondon, a zsonglőriskolában, a parkban vagy a strandon.
A diabolóban nincs mozgóalkatrész: a színes gumiharangok, a kúpok, és középen a tengely egy csavarral jól össze vannak húzva. A diaboló játék közben gyorsan forog, így a pörgettyűhatás miatt nem billen le a kötélről. A tengely a zsinegen csúszik, súrlódik, ezért időnként hajtani kell - illetve a trükkök egy része gyorsítja a diabolót. Ezért előnyős, ha acélból van a tengely, mert az acél tükörfényesre kopik, így a diaboló kevésbé fékeződik. A sebesség megtartásához másik fontos tényező a méret és a súly. A diabolóklubosok leggyakrabban a tizenhárom centiméter átmérőjű, háromszáz grammos változatot használják. Ennek már közepes sebességnél is jó az iránytartása, és nem lassul le túl hamar.
Diabolózsinórnak elég sok minden megfelel. Legfőbb kritérium a kötéllel szemben, hogy kis átmérőjű legyen (<2mm). A klub által használt zsinórok között két lényegi eltérés van, mégpedig, hogy a gyári diabolókötél és az 1mm-es lavinazsinór merevebb, míg a reluxazsinór és a 2mm-es hegymászózsinór rugalmasabb. Ez utóbbit mi nem is használjuk. Guirinek például reluxazsinór van a pálcájába fűzve, Care és Toti pedig csakis a gyári diabolókötélre esküszik, illetve Totinak mindegy.
Egy szó mint száz előnyös a körszövött kivitel, mert a külső szőtt 'harisnya' miatt könnyen csúszik a zsineg önmagán. A képen fölülről lefelé láthatunk sodrott, fonott, és körszövött madzagot.
FORRÁS: DIABOLO
|